A kiállításról

Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum

Morandini Tamás (1869-1921) zalaegerszegi építész és építőmester

Az Olaszországból, Gemonából származó iparos család gyermekei Zala megye három városában telepedtek le: Csáktornyán, Nagykanizsán és Zalaegerszegen. Jó építő-építész szakemberként közismert, megbecsült alakjai lettek a helyi társadalomnak, városi képviselőként, megyebizottsági tagként is. Mindhárman magyar állampolgárságot szereztek. Morandini Bálint (1835-1918) építészi munkája mellett két téglagyárat működtetett Csáktornyán. Testvére, Morandini Román (1851-1922) húsz esztendeig Nagykanizsán élt, első közös munkájuk az ottani kaszinó Ludwig Schöne tervezte székházának kivitelezése.

A nagybátyjai által támogatott Morandini Tamás a zürichi Polyitechnikumban szerzett építész diplomát, majd Nagykanizsán Morandini Román munkatársa, 1895-1900 között működött közös cégük. Zalaegerszegen is több nagyobb építkezésen (Arany Bárány szálloda kivitelezése 1894-ben, a városháza átalakítása 1898-ban, az egykori ispitából átalakított postaépület tervezése 1900-ban) vettek részt közösen. Morandini Tamás nevéhez fűződik az 1896-97-ben épült gimnázium kivitelezése. Zalaegerszegen a 20. század elején meghatározó szerepe volt a városkép alakításában. Középületek kivitelezésével – csendőrlaktanya 1903., zsinagóga 1904., evangélikus templom 1906., polgári leányiskola 1907. – bízták meg, lakó-és üzletházakat tervezett és épített. Az 1883-ban létrehozott a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör számvizsgáló bizottságának tagja. 1905-ben az Országos Iparegyesület az iparűzés terén elért kiváló eredményeiért ezüstéremmel és oklevéllel jutalmazta.

Weiser József (1845-1918) nagykanizsai gépgyáros

Nagykanizsán született, iskoláit Nagykanizsán és Bécsben végezte, ahonnan európai tanulmányútra indult, hogy tapasztalatait atyjának vas, acél- és szerszám-kereskedésében hasznosítsa. Beutazta Ausztriát, Németországot, Franciaország egy részét és Itáliát, hosszabb ideig tartózkodott Angliában, majd angol mintára megalapította saját műhelyét. Nagykanizsa társasági életében, közéletében is jelentős szerepet játszott, több intézménynek választmányi tagja volt (megyei és városi bizottsági tag, a Nagykanizsai Takarékpénztár Rt és a Bankegyesület Rt igazgató tanácsosa, a kaszinó alelnöke, az izraelita hitközség választmányi tagja). Szívesen áldozott jótékony célra, a művelődés, az ipar és a kereskedelem fejlesztésére. Apja, Weiser János 1842-ben létrehozott kereskedéséből fejlődött ki 1884-ben a Weiser Gépgyár és Vasöntöde.

1893-ban Nyitra megyében nyertek először első díjat vetőgépeikkel. A millenniumi kiállításon bemutatott 41 termékéért az uralkodó arany érdemkereszttel jutalmazta a céget. 1900-ban a párizsi világkiállításról ezüstéremmel tértek haza. A magyar piacokon kívül Olaszországba, Törökországba, a Balkán-félsziget országaiba szállították mezőgazdasági gépeiket. A millennium tiszteletére emelt hatalmas sétakertben ma is áll 1910-ben épült pavilonja, a padok is a Weiser gyárban készültek.